A Mamutokkal már találkoztunk majdnem napra pontosan 1 éve, akkor egy szoros meccsen 3-2-re nyertünk, és abban a szezonban ősemlős barátaink bizony utolsó helyen zártak a csoportban. Lehetett tehát bizakodni, hogy a múltheti bravúrgyőzelem után ismét megszerezzük a három pontot.
Ennek megfelelően kezdődött a mérkőzés - gyorsan gólt kaptunk. Szerencsére a "hátrányos helyzet" nem vetette vissza a csapatot, de ez csak annak köszönhető, hogy tényleg nagyon gyengén kezdtünk, én például alig találkoztam a labdával. Le is cseréltem volna magam, de a kispadon csak Balázs állt, nem játékra készen, sajnos, Így tartalékok nélkül gyűrtük az ellenfelet, és ennek meglett az eredménye is: a betegen játszó Tomi nagyon harcosan megszerzett egy elveszettnek tűnt labdát az ellenfél térfelén, és a kapust váró védő mellől a kapuba lőtt.
Az egyenlítés után nem sokkal nekem (Barna) is sikerült a labdaszerzés, ráadásul rögtön ziccerben is találtam magam. Annak rendje és módja szerint sikerült is a kapuba helyeznem a labdát. De jaj, egy újabb védelmi hiba után egalizáltak a mamutok. 2-2-vel fordultunk tehát.
Szikrázó küzdelem következett, helyzetek mindkét oldalon és alacsony színvonal. Egyszer csak Faresz passzát sikerült a hálóba lőnöm (Barna), így ismét vezettünk. Elég gyenge, belsős lövés volt egyébként, ez a jelenet is megmutatta, hogy érdemes lett volna többször próbálkozni távolról - de ezt már hányszor megbeszéltük! Példát vehettünk volna az ellenfélről. Ők jól érzékelték, hogy két passznál többet nem nagyon tudnak megcsinálni, ezért gyakran tüzeltek 10-15 méterről, és nem is rosszul. Borisz azonban a helyén volt. ...Legalábbis egy ideig, de aztán ő sem tudott már segíteni a Taccson az egyenlítő találatnál. Így lett 3-3 ez az egyébként nyerhetőnek tűnő mérkőzés. Nem baj, a csapat a helyén van, a tabella közepén...

Játszott: Borisz, Ákos, Faresz, Gábor, Tomi, Barna

Gólszerzők: Tomi, Barna (2)