Olyan ellenfél következett akivel még nem találkoztunk a Taccs fennállása során. Így semmi sem zavarhatta a felkészülést. Esélyeket nem latolgattunk. Sok sérültünk és hiányzónk volt. Tomi, Péter, Ákos, Barna, szerencsére Imi és Füli el tudott jönni. Így 2 cserével tudtunk játszani.

A bemelegítésnél Oli nagyon élt, ha nincs a közelben védő szinte mindent tud a labdával :) Egyenlő erők küzdelmét hozta a találkozó, bár mintha mi támadtunk volna többet. Nem sokszor jutottak el a kapunkig, míg mi ordító helyzetekben is tudtunk hibázni. A kihagyhatatlan is kimaradt. Mígnem Stegi húzogatott a 6-oson belül, akit a védők csak szabálytalanul tudtak elválasztani a labdától. Maradjunk annyiban adtak már ilyenért hetest. Például most nekünk. A megítélt büntetőt Borisz vállalta magára. A közönség és a csapat vérnyomását nem kímélve hanyag eleganciával, kihasználva a kapufát értékesítette. 1-0. Tovább folytatódott a küzdelem, mígnem egy pillanatnyi védelmi megingás következtében kiegyenlítettek. 1-1. Sokáig úgy tűnt nem változik az eredmény. Helyzetek itt is ott is. Bár ezen a meccsen hátul elég stabilak voltunk. Kevés alkalom volt, amikor a kapusunknak kellett megállítania a labdát. Egy szögletetet követően Stegi lövése még kijött, majd Imi perdítette egyből vissza a kapu elé, ahol is én (aka Faresz) ólálkodtam, és pazar mozdulattal a tehetetlen kapus mellett a hálóba jutattam a játékszert. 2-1. Ezek után nagyon kitámadott az ellenfél, mi szokásunkhoz híven elfáradtunk. De szerencsére gólt már nem kaptunk.

Ezzel a győzelemmel remélhetőleg megindulunk felefelé, a minket megillető helyre: a tabella közepére :)

Gól: Borisz, Faresz