Hagyományteremtő sportnap került megrendezésre november 30.-áról december 1.-jére virradólag a BEAC sporttelepen.
Csapatunkból minösszesen 4-en képviseltették magukat (Gábor, Péter, Balázs, Faresz) ezen a rendezvényen, kiegészülve állandó törzsszurkolónkkal Gáborral, és Ödivel.
A rendezvény fő ismérve az volt, hogy péntek 12-től elvileg szombat 12-ig tartott, bár sosem tudjuk meg hogy valójában addig tartott-e.
Első mérkőzésünkre 20:00 órakor került sor. Nem teljesen voltunk tisztában a szabályokkal, minek következményeként lényegében 2 gólt adományoztunk az ellenfélnek. Végül 12-4-re kikaptunk, ám látványos, pörgős meccset játszottunk egy igen erős ellenféllel.
Mivel más sportágba nem neveztünk így kellemesen hosszú szünet következett, így a büfében ki-ki egy sör illetve forralt bor társaságában készült a továbbiakra. A hosszú szünetet még egy Lezer Tag nevezetű infravörös-lövöldözős játékkal töltöttük ki. Majd megérkeztünk a köveztkező mérkőzésre, ami 22:30-ra volt hirdetve, ám mint kiderült csúszott a program így 23-kor léptünk pályára a Mellbedobás nevezetű, 1 fiúval és sok lánnyal felvértezett csapat ellen. Jó mérkőzés volt, a lányok keményen küzdöttek, ám technikai fölényünkre nem volt ellenszerük. Gábor fizikai erejét is megcsillogtatva úgy felvágta az ellenfél kapusát, hogy le is kellett cserélni ;) Hivatalosan 5-3-ra nyertünk, ám a játékvezető szerintem más meccset nézhetett, ugyanis én lőttem csak 3 gólt, és a többiek sem maradtak adósak az eredményességgel. De nem számított. Következő meccs 1:30. Irány a büfé. Legnagyobb meglepetésre zárva, és tömegek várakoztak előtte. Gondoltuk megnézzük a teaházat, Péter vagy Ödi szavai voltak a legtalálóbbak. Elfekvő. Nem is mentünk be, jobb nem kockáztatni címszóval. Mire visszaértünk kinyitott a büfé, így a megérdemelt italt ismét elfogyasztottuk, miközben megküzdöttünk csocsóban is egymással. Köveztkezett a 3. mérkőzés, aholis fogalmam sincs mi lett az eredmény. Hivatalosan döntetlen. A számszerűség a feledés homályába merült.
Még két meccsünk lett volna hátra: 7:30, és 10:00. Balázs és Ödi ekkor a hazamenetel mellett döntött. Négyen pedig belevágtunk a pesti éjszakába, minekokán egy irtózatosan rossz buliba csöppentünk :) se szép lányok, se jó buli. Mondjuk nem fáztunk.
fél 5-re visszaértünk a BEAC-ra, ahol Péter elbeszélgetett a mérkőzésvezetővel, aki közölte, hamarosan hazamegy, mert a csapatok jórésze már lelépett. A 7:30-as ellenfelünk már biztosan, és nagyon valószínű, hogy a 10 órás is. Így rövid gondolkodás után mi is a távozás mellett döntöttünk.
Sajnos így kicsit kudarcba fulladt ez a rendezvény. Ám csapatunk megmutatta, hogy igen remek érzéke van a teremfocihoz is, aholis leginkább a technikai tudás fontos. Ritkán látható remek rövidpasszos labdamenetek. Határozott szerelések. Ezt kell átvinni az aszfaltra is, és nem lehet gond.     
Ja, és mivel Gábor a nevezésnél elfelejtett csapatnevet adni, ezért álnéven (Tanka G) szerepeltünk.